Annak ellenére, hogy a tudósok emberemlékezet óta tanulmányozzák a természetet és annak lakóit, a felfedezések sora még mindig nem ért véget. Sőt, a technika fejlődésével egyre több új érdekességet tudunk meg az állatokról, és egyúttal egyre érdekesebbé válik a minket körülvevő világ.
Cikkünkben most összegyűjtöttünk néhány meglepő érdekességet az állatvilágról, melyből megtudhatjátok többek közt, hogy néz ki a világ legnagyobb mókusa, vagy hogy miért láthatatlanok a narancssárga bundájú tigrisek a zöld fűben.
1. A gepárdok annyira hasonlítanak egymásra genetikailag, hogy tulajdonképpen egymás klónjai.
2. Az afrikai levéljáró a vízre építi a fészkét, lábujjai pedig olyan nagyok, hogy bármilyen úszónövényen, még a tavirózsákon is könnyedén képes sétálni.
3. A sörényes hangyászok a hátukon hordják az utódjaikat, és a következő terhességükig meg sem válnak tőlük.
4. A Tetragonula carbonaria nevű méhek spirál alakú kaptárt építenek.
5. A mosómedvefélék családjába tartozó nasuák bokája 180 fokban forog, ami azt jelenti, hogy képesek felfelé mászni egy fán úgy, hogy közben lefelé néznek.
6. A nyűvágófélék növényevő állatok hátán élnek: zebrákon, zsiráfokon, orrszarvúkon – és az állatok hátán lévő kullancsokkal táplálkoznak. A növényevő állatok felfedezték ezeknek a madaraknak az előnyeit, ezért nem ijesztik el őket magukról.
7. Az indiai királymókus a világ legnagyobb mókusa: testének hossza a 40 centimétert is elérheti, farkának hossza pedig akár 60 centiméternél is nagyobb.
8. A tarantulák olykor apró békákat tartanak háziállatként. Nem véletlenül: a békák szaga ugyanis elfedi a tarantulák jellegzetes szagát, így könnyebben tudnak vadászni.
9. A kutyák a szaglásukkal képesek mérni az időt.
Egésznap figyelik a gazdájuk szagát, és ez alapján határozzák meg, hogy a nap melyik részében járnak éppen. Minden folyamat (pl. munka, alvás, evés) közben más-más szagunk van, a kutyák pedig ezt figyelik és emlékeznek rá, hogy melyik szag mit jelent, mikor ér véget, és mi következik utána.
Ennek köszönhető például az is, hogy a kutyák képesek „megérezni”, hogy mikor ér haza a gazdájuk a munkából.
10. A Hawaii partjainál élő tündöklőhal (Lampris guttatus) az egyetlen ismert melegvérű hal. Ennek a hatalmas testű halnak (2 méteres és 100 kilós is lehet) a hőmérséklete átlagosan 5 fokkal magasabb a környezeténél.
11. A gyűjtő küllő egy nagyon illedelmes madár: kizárólag elhalt fák törzsét vájja (beleértve a telefonoszlopokat és a faházakat is) az odúit és magtározóit. Ezenkívül nagyon szorgalmas is: egy elhalt fenyőbe egyetlen madár akár 60 ezer magot is képes elrejteni.
12. A növényevő állatok zöldnek látják a tigriseket. Legalábbis a legtöbb növényevő állat nem képes megkülönböztetni a színeket, ezért a szemükben a narancs és a zöld szín azonos. Ennek köszönhető az, hogy a fűben lapuló tigrisek láthatatlanul képesek mozogni, a prédák maximum a ragadozó macskák fekete csíkjait képesek észrevenni.
13. A macskák akár tengervizet is ihatnak: a veséjük olyan jól kiszűri a sót, hogy nem okoz kárt a testükben.
14. A dinoszauruszokra hasonlító papucscsőrű madár valójában egy gólya, ami halakkal, kígyókkal, teknősökkel és apró krokodilokkal táplálkozik.
15. A ragadozó állatok szemei elől helyezkednek el, hogy jól megfigyelhessék a zsákmányt, míg a növényevő állatok szemei oldalt, hogy legelés közben is képesek legyenek észrevenni a közelgő ragadozót.
16. A vidrák egész életükben párban élnek ugyanazzal a vidrával. Nem űzik ki el otthonról a felnőtt utódjaikat sem, megvárják, míg maguk hagyják el a családi fészket.
17. A vadon élő csimpánzok nem vetik meg az alkoholt: a falusi emberek pálmaborát is megdézsmálják úgy, hogy megrágott leveleket mártogatnak (amolyan szivacsként) az edénybe, majd megeszik azokat.
18. A csuklyásmajmok rendszeresen kezet és lábat mosnak a saját vizeletükben.
